Kiskunfélegyháza, a magyar Alföld egyik gyöngyszeme, amely gazdag építészeti örökséggel büszkélkedhet. Az épületek változatos stílusokat képviselnek, a szecessziótól a neoreneszánszig, mindegyikük egyedi történettel és kulturális jelentőséggel bír. Történelmünk jelentős alakjai, mint például Móra Ferenc, Kiskunfélegyházán született, ugyanakkor Petőfi Sándor gyermekévei is ehhez a városhoz köthetők. Tartson velünk, és ismerje meg Kiskunfélegyháza építészeti örökségeit! – olvasható a portál cikkjében .
Városháza – „Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága.”
A Kiskunfélegyháza Városháza stílusában, színeiben, valamint teljes hangulatában a hiánytalan derű jelképévé válhat, hiszen többek között a homlokzaton megjelenő tulipános motívumok a tavasz, a frissesség és az újjászületés érzetét sugallják.
A város szívében tündöklő városháza impozáns épülete a XX. század első felében, 1909 és 1911 között, szecessziós stílusban épült Vas József tervei alapján. A díszelemek között Lechner Ödön neves építész munkája is fellelhető. A városháza homlokzatának középpontját egy hatalmas timpanon dicsőíti, amely a város címerével vált teljes egésszé. Az épület jellegzetes félköríves ablakai és oszlopai a kor szellemét tükrözik. A város építészeti éke egy 45 méter magas, háromszintes toronnyal is büszkélkedhet, amelyet Morbitzer Nándor tervét dicsérik. A gazdag ornamensbe öltözetett torony egy, a távolból is jól látható toronyórát visel.
A Városháza külső pompája mellett a belső, cifra stílusa sem okoz csalódást. Az elegáns belső terek magas mennyezetekkel és széles lépcsőházakkal dicsekedhetnek. A szecesszió különös színvilágát a díszterem motívumai is tükrözik. Az egykor Kiskunfélegyházán tanult Munkácsy Károly szobrászművész faragott alkotása látható az oldalbejárat mellett, rajta a város híres személyeinek, Petőfi Sándor, Móra Ferenc és Holló László portréjaival.
Hattyúház
A város egyik jelképeként számon tartott épület, a Hattyúház, több szempontból is játszik fontos szerepet: egyrészt a klasszicista stílus egyetlen középülete Kiskunfélegyházán, másrészt pedig Petőfi Sándor családjához van relációja.
Az épület gyorsan felöltötte alakját, hiszen nagyjából egy év alatt, 1820-ban lett készen. Az idők során számos funkciót töltött be, eredetileg vendéglőként és mészárszékként működött, egy része pedig a kocsma bérlőjének otthonául szolgált. Különös belső kertje, amely Hattyúkert néven vált ismertté, a nyári napok szórakozóhelyévé alakult.
A klasszicista stílusjegyeket viselő Hattyúház nevét a homlokzatán található, fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérről kapta a nevét. A főtér éke számos átalakuláson ment keresztül, amelyek nem feltétlenül tartották szem előtt az eredeti stílus megtartásának fontosságát. Az épület állapota folyamatosan romlott, és kilátástalannak tűnt a felújítás megvalósítása, mi több, az épület lerombolásának szándékáról szóló hírek is terjedni kezdtek. Azonban a szükséges pénzforrások előteremtésének hála, és bár a felújítás nehézkesen vette az akadályokat, ugyanakkor, az 1960-as évek közepén megtörtént a Hattyúház restaurálása. Ezt követően, az 1952-ben műemlékké nyilvánított épületet teljes egészében a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kapta meg 1966-ban.
Kiskun Múzeum
A Kiskun Múzeum Kiskunfélegyháza múzeális intézménye. A barokk stílusú épületegyüttes építési éve egészen az 1700-as évekre vezethető vissza. A múzeum alapítási éve 1902, illetve az alapítás kezdeményezése Szalay Gyulához, a helyi gimnázium tanárához köthető.
Az épület homlokzatát díszes kovácsoltvas elemek és szecessziós motívumok ékesítik, a látogatókat pedig tágas kiállítótermek fogadják, ahol a múzeum gyűjteményeinek értékes darabjai fedezhetők fel. A múzeum állandó kiállításaként képzőművészeti, régészeti, történeti, valamint néprajzi emlékekkel ismerkedhetünk meg. A vallási életből a XVIII–XIX. századi népi fafaragású Kiskunsági Madonna szobrok várják az érdeklődőket, ezenfelül katonatörténeti gyűjtemények, illetve Dr. Magyari Béla ezredes, vadászpilóta, kiképzett űrhajós és Kiskunfélegyháza díszpolgárának életútja is megtekinthető.
A múzeum épülete egykor a Kiskun Kapitányság székházának adott helyet, itt történt a település közigazgatási ügyintézése, valamint itt tartották fogva a kerület rabjait. Az akkortájt tömlöcként működő épület ma börtönmúzeumként funkcionál, a volt börtönudvaron pedig látható az ország egyetlen megmaradt alföldi alulhajtós szélmalma. A múzeum udvara bemutatja az Árpád-kori veremház rekonstrukciót, amely a XI-XIII. századi lakóházak világát ismerteti az arra járókkal.
Sarlós Boldogasszony-templom
A Kiskunfélegyházán található Sarlós Boldogasszony-templom, közismert nevén Ótemplom, 1744 és 1753 között épült késő barokk stílusban és a város egyik legrégibb középülete. Az először felépített tornya nem sokkal az építkezés befejeztével ledőlt, a jelenlegi 53,8 méter magas tornyát 1770-re építették újra. Kicsivel több, mint 30 év elteltével, a barokk templomot átépítették és a korábban zsindelyezett toronysisakot rézborítással látták el. A torony falazatának közepén hangsúlyos timpanon kapott helyet, benne az Istenszem-motívummal. A lépcsőház ablaka ovális formát ölt. A templom belső elrendezését illetően, a főoltárt a klasszicista vonások jellemzik, összességben pedig abszolúte keverednek a barokk, rokokó és klasszicista stílusjegyek.
A Sarlós Boldogasszony-templom áldozórácsa különleges történelmi jelentőséggel bír, ugyanis itt történt Móra Ferenc első közszereplése 1888-ban, amikor is a karácsonyi versmondás alatt talpalatlan cipője miatt lába a márványlaphoz fagyott. A történést Móra később A téli Isten című kedves novellájában is megörökítette.
Szent István-templom
A kiskunfélegyházi Szent István-templom, amelynek felépítése 1872-ben indult, egy valóban magasztos, neoreneszánsz stílusú építészeti remekmű. A templomot Peitler Antal váci püspök szentelte fel 1880-ban. Az adományoknak és a hívők önzetlen munkájának hála a templom tornyában ma harangjáték működik, amely naponta több alkalommal vetíti ki színes dallamait a város lakóira.
A tekintélyes, 65 méter magas templom homlokzatát gazdag díszítés és magas, csúcsíves ablakok jellemzik, míg a főbejárat felett hatalmas rózsaablak található. Az épületet két karcsú torony koronázza meg, amelyek messziről is jól láthatóak, és a város egyik jelképeivé váltak. A belső tér lenyűgöző festett üvegablakai és díszes oltárai gazdag művészeti értéket képviselnek, különösen a főoltár, amely Szent Istvánt, hazánk első királyát és a templom névadóját ábrázolja, amint felajánlja a koronát Máriának. A belső falfestmények Lohr Ferenc és Tary Lajos keze munkáját dicsérik.
Víztorony
Végül, de nem utolsósorban, egy modernkori építészeti objektumot szeretnénk bemutatni, a kiskunfélegyházi Víztornyot, amely immáron a város szimbolikus épületévé vált. A torony 54,5 méter, a középső rész legmagasabb pontja pedig 56 méter magas, továbbá 1500 köbméteres tartállyal rendelkezik. Felépítésén összesen 60 fő munkálkodott. A Víztorony a Petőfi lakótelep mellett kapott helyet, a Tanyasori és a Körösi utca által körbezárt területen. A korábbi, 500 köbméteres Bercsényi utcai víztorony a megnövekvő igények miatt már szűkössé vált, ezért bővítés céljából egy új torony megalkotására volt szükség.
Forrás: daibau.hu