Sirius Radio

Hírek, tájékoztatás

Matematika szakkőr

A Móra Ferenc Gimnázium

Természettudományos tehetséggondozó programja

Keretében az iskola természettudományos laboratóriumában matematika szakkört tartanak

Holló-Szabó Ferenc matematikus, az ELTE TTK Matematikai Múzeumának vezetője barátai és vendégei

Célja: a matematikai gondolkodásfejlesztés játékos formában, másrészt a továbbtanulásra felkészítés.

Foglalkozások rendje:

Minden hónap utolsó hétfő délutánján 14:30-tól
November 25; Január 27; Február 24; Március 31; Április 28; Május 26;

Decemberben 17-én délután 14:30-kor

Várjuk az általános iskolák 7. 8. osztályos matematika iránt érdeklődő tanulóit, valamint a gimnáziumi diákokat a programra.
Megtisztelő lenne, ha kollégákat is vendégül láthatnánk.


Bodnárné Laczkó Gyöngyi
Munkaközösség vezető

Rosta Ferenc
Móra Ferenc Gimnázium Igazgatója

ISON - üstökös megfigyelése




A Móra Ferenc Gimnázium

Csillagászat Baráti Köre

Várja 2013. november 26-án kedden 14:30-ra a most átadott természettudományos laboratóriumban mindazon diákokat, akiket érdekel az üstökösök káprázatos világa.

„ Történelmi látványban lehet részünk november végétől, a legoptimistább előrejelzések szerint az ISON- üstökös a nappali égen is látható lesz, csóvája pedig átível a fél égbolton! Már csak azért is érdemes megismerkednünk az üstökösök világával, mert nem csak a Naprendszer keletkezésének részleteire, hanem akár a Föld vízkészletének származására is választ adhatnak.”

Idézet a Földgömb 2013. novemberi számából „Üstökös anatómia” című 12 oldalas cikkéből.

Kérünk és várunk olyan jelentkezőket, akik 5-10 perces kis előadást Vállalnak e témában!

Kedves diákok! Ne mulasszátok el a páratlan alkalmat az ISON- üstökös megfigyelésére.
Próbáljátok lefényképezni.


Meizl Ferenc
Cs.B.K. vezetője

Sajtóközlemény


„A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK MEGÚJÍTÁSA A MÓRA FERENC GIMNÁZIUMBAN KISKUNFÉLEGYHÁZÁN” TÁMOP – 3.1.3-11/2-2012-0018 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PROJEKTRŐL

Időpont: 2013. június 28.
Helyszín: Kiskunfélegyháza polgármesteri hivatalának díszterme

Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 317.500.000 Ft

Kedvezményezett:
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kiskunfélegyházai Tankerülete

A lisszaboni program hangsúlyozza, hogy Európa globális versenyképességének javításában meghatározó szerepe van az oktatásnak és a természettudományok fejlesztésének. A természettudományos műveltség fejlesztését, ennek érdekében e tárgyak, műveltségtartalmak megkedveltetését, valamint az e téren tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentését állították a cselekvés középpontjába. Az oktatás számos egyéb tényezője – a tanítási tartalmak, alkalmazott módszerek, a tanárok felkészültsége – mellett ennek is szerepe lehet abban, hogy a tanulói teljesítménymérések eredményei számos országban összességében kedvezőtlenek. A természettudományos oktatás iránti attitűdök megváltoztatásától a minőség javítását is várják.

A hazai és nemzetközi oktatásstatisztikai adatok azt mutatják, hogy Magyarországon kirívóan alacsony természettudományok a népszerűsége, a természettudományos és műszaki diplomát szerzők száma. A felsőoktatási intézményekbe bekerülő diákok felkészültsége is elmarad a kívánatostól. Módszertani és oktatástechnológiai kérdésekben a magyar természettudományos oktatás számos vonatkozásban elmaradt a fejlett országok gyakorlatától:
• a tanulóközpontú oktatási technikák,
• a korszerű kísérletes eszközök,
• a korszerű oktatás és időszervezés területén.
A természettudományos tehetséggondozás bár kétségtelenül kiemelkedő, de csak a tanulók elenyésző hányadát éri el. A természettudományos tantárgyakat oktató tanárok munkakörülményei sok tekintetben kedvezőtlenek:

• hiányzó laboratóriumok, szertárak,
• a kísérletes többlettevékenységet figyelmen kívül hagyják a tanítás tervezésénél, a tanárok terhelésénél,
• a kísérletekhez a laboratóriumok infrastruktúrája, felszereltsége kritikus,
• a tanári munkát szakértelemmel támogató és felkészült laboratóriumi asszisztens alig van,
• a továbbképzés és a szaktanácsadás nem megfelelő.

Az Öveges program hosszú távú célja:
Az érintett oktatási intézményekben a korszerű és magas szintű természettudományos szemléltetés hálózatos rendszerének kialakítása, költséghatékony módon.
A projekt keretében megvalósuló fejlesztés segítse hosszú távon a módszertani fejlesztés támogatását más intézményekben is azon keresztül, hogy a projekt keretében a bevont iskolák közül egy referencia-intézménnyé, módszertani és tudásközponttá válik.

Közvetlen céljai:

Modern technológiával felszerelt, a korszerű pedagógiai szemléltetés igényeinek megfelelő természettudományos szaktantárgyak oktatását segítő iskolai laboratórium felújítása, amely több iskola tanulóit és szaktanárait képes fogadni.
A korszerű laboratóriumi munkát megvalósítani képes tanulók széles körét a kísérletezésbe bevonó, speciális szaktudást garantáló képzések lebonyolítása, a működtetéshez szükséges szakemberek alkalmazásának, valamint a projektidőszakban lebonyolított tanórák anyagi feltételeinek biztosítása.

A több feladat-ellátási helyet kiszolgáló központi kialakítás lehetővé teszi a duplikációk elkerülését, az optimális eszközrendszer kialakítását, s ugyanakkor a modern és korszerű technológia alkalmazását is. A kiemelkedő minőségű és korszerű laboratóriumi rendszerek és eszközök kezelése, karbantartása szintén költséghatékonyan valósulhat meg az erőforrások koncentrált kiépítésével. A több feladat-ellátási hely által közösen használt természettudományos laboratórium lehetőséget ad a korszerű pedagógiai módszerek (a tanulók kísérletezésbe történő bevonásán alapuló kooperatív tanulás, tömbösített óraszervezés) megvalósítására, valamint az intézményközi disszeminációra és a jó gyakorlatok átadásának rendszerszintűvé emelésére.

A konkrét intézkedések támogatják a kettős célt: egyrészt a szükséges beruházást, úgymint tárgyi eszközök beszerzése, beüzemelése, a fejlesztés helyszínének fizikai szempontból történő alkalmassá tétele, (annak érdekében, hogy a természettudományos laboratóriumban a legkorszerűbb labor és IKT eszközök jelenhessenek meg). Másrészt azt a módszertani fejlesztést, oktatásszervezést, amely lehetővé teszi az eszközök szakszerű felhasználására vonatkozó tudás átadását, megszerzését és az érintettek képzését. Hazánkban a természettudományos közoktatás fejlesztése, a diákok természettudományos tudása elmarad a kívánatostól. A magyar természettudományos közoktatás problémái mára nyilvánvalóak. Magyarországon kirívóan alacsony a természettudományos és műszaki diplomát szerzők száma, miközben a diplomázók aránya fokozatosan közelíti a fejlett országok szintjét.

A terület elemzése alapján megállapítható, hogy módszertani és oktatástechnológiai kérdésekben a magyar természettudományos oktatás számos vonatkozásban elmaradt a fejlett országok gyakorlatától, ezek között kimagaslik a tanulóközpontú oktatási technikák, a korszerű kísérletes eszközök, a korszerű oktatás és időszervezés hiánya.

A természettudományos tehetséggondozás nem éri el a közoktatásban tanulók döntő hányadát, kisszámú a természettudományos tanári pályára jelentkezők száma, a tanárutánpótlás kritikus helyzetbe került.

A Móra Ferenc Gimnáziumban az Öveges program lehetőséget teremt a természettudományos oktatás megújítására, a tanulók természettudományos érdeklődésének erősítésére, a tanárok szakmódszertani felkészültségének növelésére.

Ennek érdekében 10 alapfokú és 4 középfokú együttműködő partnerintézmény kerül bevonásra, amely által közvetlenül 300, közvetetten közel 6000 diák számára válik elérhetővé a természettudományos laboratórium a projekt megvalósítás tervezett helyszínén, a Móra Ferenc Gimnáziumban. Jelen projekt fejlesztéseinek eredményeként a középiskolában jelenleg folyó természettudományos oktatás magasabb színvonalon folyhat tovább.

A Móra Ferenc Gimnázium a város és vonzáskörzetének igényeit elégíti ki rugalmasan követve a város alsó fokú intézményeinek tartalmi változásait. A gimnázium, hagyományaihoz híven széleskörű, korszerű, általános műveltséget kíván adni tanulóinak, de lehetőséget biztosít az egyéni érdeklődés és a társadalmi elvárások irányába ható specializációnak is. Elsősorban felsőfokú tanulmányokra készíti fel tanulóit. Humán és reálprofillal egyaránt rendelkezik. Meghatározó a természettudományos képzés: az emelt szintű biológia oktatása és így a kémia, fizika is döntő fontosságú. Nagyszámú szakirányú továbbtanulásuk révén tanulóik a város természettudományos és reálértelmiségének utánpótlását biztosítják.

A természettudományos tárgyak művelése nagy hagyományokkal bír az intézményben: elsősorban biológia, kémia, fizika tantárgyakból. Az intézmény tanulói szép sikereket érnek el az emelt szintű érettségi vizsgáikon és OKTV versenyeken egyaránt. Az érdeklődő tanulókkal tehetséggondozás keretében külön órákon foglalkoznak a tanárok.

Az oktatási-nevelési munka mellett a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium nagy gondot fordít a természettudományos tárgyakat tanuló diákok ismereteinek tanórán kívüli szélesítésére is. A Móra Ferenc Gimnázium már eddig is nyújtott szolgáltatást a természettudományos fejlesztés területén, mivel a Móra Ferenc Gimnáziumban a 2006 tavaszi érettségi időszakában volt emelt szintű vizsgáztatás biológia tárgyból. Ebben az érettségi időszakban, a gimnázium, javító központként (emelt szintű dolgozatok javítása) is működött biológia tárgyból. Az Öveges program olyan tanulási eljárások alkalmazását honosítja meg az oktatási intézményben, mely segít felkelteni az érdeklődést a

természettudományok iránt, a XXI. század társadalmi és gazdasági elvárásaihoz igazodik. Ennek megfelelően két irányt érvényesít a tanulásszervezés során. Az utóbbi néhány évtizedben a külső környezet változásai mellett az iskola- és tudásképünk változatlan maradt. Miközben a gyermekre iskolán kívül, magánéletében kontrollálatlanul záporoznak az ingerek, az iskola klasszikus, ismeretnyújtó, tapasztalatokat átadó, tudást közvetítő szerepe átértékelődik. Az oktatás során érvényesülnie kell a megismerő tevékenységnek és a hagyományos értelemben vett „tanulásnak” valamint az élmény-, illetve a tevékenységközpontú tanulásszervezésnek.

A tevékenység-központú tanulásszervezés lényegét kiválóan kifejezi egyetlen angol szó: practise= használni, gyakorolni. Ez az egy szó azt képes tömören kifejezni, hogy a kompetenciákat használat közben gyakoroljuk, és gyakorlás közben használjuk. Nyilvánvaló, hogy akkor, amikor a tanulási folyamat élményszerűségét hangsúlyozzuk, a diák élményeiről beszélünk; vagyis a fókusz szinte automatikusan átkerül a „tanár/tanít” cselekvésről a diák tanulási folyamatára.

A „tanulásszervezés” kifejezés a „tanítás” fogalmát váltja ki, és a tanár megváltozott szerepére utal. A tevékenység-központú tanulásszervezés és foglalkozásvezetés a tudásátadás, ha úgy tetszik: „tanítás” sajátos módja, hiszen a tevékenységgel konkrét, előre meghatározott céljaink vannak. Ezek között a célok között a készségfejlesztéssel együtt ugyanúgy szerepel a tudás közvetítése is, mint a hagyományos, ismeretközlő tanítási folyamatban.

A „tevékenység-központúság” tehát olyan tanulásszervezési mód, ahol a diákot az ismeretszerzési folyamat aktív, cselekvő részesévé tesszük. A tevékenység soha nem öncél, s még csak nem is pusztán a tudás közvetítésének eszköze. A tevékenységnek eredménye van; elkészül valami, ami gazdagítja a közösséget. Ennek az eredménynek az ígérete az egyik legfontosabb motiváló erő, ami a tevékenység-központú foglalkozások során kitartó munkára ösztökéli a diákokat.

A természettudományos oktatás során alkalmazott információs és kommunikációs technológián (IKT) alapuló tanulásszervezés azokat a módszereket, eszközöket takarja, melyek során a számítógéppel segítjük a szemléltetést, a cselekedtetést, az értékelést. Az E-learning rendszer alkalmazása a hagyományos oktatási rendszerben új tanítási, új tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközöket, módszereket és konstruktív pedagógiai eljárásokat is hatékonyabbá teszi, és így a diákok alkalmasabbá válnak az önálló ismeretszerzésre.

Előnyei:
Az internet segítségével a tanár és a diák hatalmas adatbázisból meríthet, és kis szervezéssel megvalósítható a kétoldalú vagy többoldalú kommunikáció távoli iskolákkal, sőt kutatóhelyekkel. A multimédiás és prezentációkészítő szoftverek lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy saját, a nyomtatott könyvektől, fóliasorozatoktól független prezentációját elkészítse, valamint hogy mindezt látványosan és a világháló segítségével naprakészen bármikor újra felhasználhassa. Egy természettudományos folyamat modellezése közben számos előnye mutatkozik meg. A hosszadalmas eljárások rövidíthetők, a jelenségek térbeli és időbeli korlátjai lecsökkennek. A virtuális kísérletek keretében használt eszközök, reakciók, vegyszerek „működtetése” nem veszélyes (mint pl. egy vegyi üzemé vagy egy atomreaktoré), és használata tiszta, környezetkímélő.
Lehetőséget ad a különböző szimulált folyamatok megtervezéséhez a körülmények variálható, interaktív megválasztásával. Így ideálisabb környezet is biztosítható, mint a valóságban. Fontos alkalmazási lehetőséget ad az, hogy nem hozzáférhető jelenségek is megjeleníthetők (mint például az atomi méretek és mozgások szimulációja).

A hagyományos táblai rajzzal szemben a grafikai ábrázolások számítógéppel igen gyorsak, szemléletesek, könnyen változtathatók, valamint a gyors adatfeldolgozás lehetősége is előnyös lehet. Az interaktivitás élményszerűvé teszi az informatikai eszközök használatát, az egyéni adatok és kérdések személyes jelleget adnak a tanulás folyamatának. A kérdésekre adott válaszok kiértékelhetők, a válaszok és a személyre szóló eredmények kinyomtathatók, és így a későbbi tanulás során újra felidézhetők. A fenti korszerű oktatási eljárásokat figyelembe véve a projekt előírásainak megfelelően az együttműködő partnerek (300 óra) illetve a saját intézmény (40 óra) által igénybevett természettudományos órákon tömbösített óraszervezést alkalmazunk a tanórán kívüli foglalkozások keretében projektoktatást valósítunk meg.

Fejlesztendő képességek:
• alkalmazkodó-készség: bizonytalan, gyorsan változó vagy új helyzetek kezelése, új technológiák, algoritmusok tanulásának képessége, fizikai alkalmazkodás, stresszkezelés;
• komplex kommunikációs és társas készségek: verbális és képi információk feldolgozásának és átadásának képessége, komplex gondolatok bemutatása, érvelés és vitakészség;
• nem rutinszerű problémamegoldás: a problémára vonatkozó információk szűrése, kritikus gondolkodás meglévő stratégiákról, kreativitás és konstruktivitás, lehetőségek elemzése, információk integrálása és mintázatok felismerése;

• önfejlesztés és önmenedzsment készségek: önálló munkavégzés virtuális csoportokban is, önmotiváció és önreflexió, a munkával kapcsolatos új információk megszerzésére, új készségek elsajátítására való hajlandóság;
• rendszerszemlélet: rendszerben való gondolkodás döntéshozatal, értékelés és elemzés során, nézőpontváltás és trendelemzés.

A projekt keretében a Móra Ferenc Gimnázium I. emeletén korszerűsítésre, felújításra kerül a természettudományos labor és kiszolgáló helyiségei az alábbiak szerint:
• Felújításra, átalakításra kerül 1 darab, szükséges hatósági engedélyekkel rendelkező, 36 tanuló egyidejű foglalkoztatására alkalmas laboratóriumi helyiség, amelynek két egyenlő részre történő választásával mindkét rész azonos infrastrukturális lehetőséget nyújt majd min. 18-18 tanuló egyidejű foglalkoztatására. A laboratórium korszerűsítése a Móra Ferenc Gimnáziumban meglévő természettudományos előadók felújításával, átalakításával valósul meg.

A laboratórium felszereltsége:

• legalább 18 laboratóriumi asztal, amelyek ellátásra kerülnek az alábbiakkal: víz-, gáz-, 230 V-os hálózati és törpefeszültségű elektromos csatlakozó, Wifi csatlakozás, megfelelő megvilágítás,
• egy mosogatásra és vízvételre alkalmas vizesblokk; a laboratórium termeiben kialakításra kerül elszívó fülke, minden asztalon vákuum kivezetéssel; saját vízdesztilláló, jégkészítő berendezés és veszélyeshulladék-gyűjtő,
• a laboratórium gondoskodik a veszélyes hulladék biztonságos tárolásáról;
• előkészítő helyiség, ahol az eszközök tárolására alkalmas szekrények, laboratóriumi tömegmérésére alkalmas helyek állnak;
• várakozó és öltöző helyiség, ahol a laboratóriumot igénybe vevők (36 fő) várakozhatnak, kabátjaikat és táskáikat tárolhatják;
• a laboratórium személyzetének elhelyezéséhez szükséges tanári szoba;
• vegyszerraktár;
• két leválasztható helyiség az informatikai eszközökkel támogatott természettudományos oktatást segítő eszközökkel, különösen egy-egy interaktív felülettel, egy-egy notebook-al, digitális kamerával (makro funkcióval), projektorral, tanulói válaszadó rendszerrel és internet hozzáféréssel;

A projektben együttműködő partnerintézmények:

Rigó József ÁMK Általános Iskolája 6114 Bugac, Szabadság tér 15.

Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola 6112 Pálmonostora, Táncsics M. u. 28.

Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth L. u. 24.

Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34.

Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Közgazdasági Szakközépiskolája 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3.

Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája és Szakiskolája 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3

Kiskunfélegyházi Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény – Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 6100 Kiskunfélegyháza, Batthyány L. u. 12-16.

KTKIKI Darvas József Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 6100 Kiskunfélegyháza, Darvas tér 10.

KÖÁI Széchenyi István Általános Iskolája 6111 Gátér, Szabadság u. 13.

Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola Platán Utcai Általános Iskolája 6100 Kiskunfélegyháza, Platán u. 12.

Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola Dózsa György Általános Iskolája 6100 Kiskunfélegyháza, Dózsa Gy. u. 26-32.

Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola József Attila Általános Iskolája 6100 Kiskunfélegyháza, Deák F. u. 14.

Ágasegyháza-Orgovány Közoktatási Társulás ÁMK 6077 Orgovány, Táncsics u. 3.

Petőfi Sándor Általános Iskola 6113 Petőfiszállás, Ady E.1-3.